Utóbbira is nagy szükségünk lesz: meredek és néhol igencsak megpróbáltató a terep, amelyre készülünk. Múlt heti Vándorbotunk folytatásaként, amikor az 1609 méteres Vit-havas csúcsáról néztünk szét, ez alkalommal a csupán egy méterrel alacsonyabb Egyeskő tetejére mászunk fel.

„Egyikéhez közelítünk hazánk legnagyobb, legszebb és legemlékezetesebb tájainak, hol a természet dúsan helyezé el nem csak anyagi áldásait, hanem pazarul csoportosítá szépségi kincseit is. Ennél meglepőbb, nagyszerűbb sziklacsoportozatot képzelni alig lehet, s mily nagy bámulata az utasnak, midőn ezen alulról oly sugár és kicsinynek tetsző sziklatorony helyett oly roppant szirttömeg alatt áll, melynek teteje a fellegekben látszik elveszni, míg lábainál a százados fenyőfák kis cserjéknek tetszenek" - ekképp jellemzi a tájat Orbán Balázs a Székelyföld leírásában.

Hiedelem és történelem

Az 1608 méter magas Egyeskő fehér szirtjeit több oldalról megtekintve ámulattal tapasztaljuk, hogy olyannyira sok arca van, mintha nem is ugyanarról a hegyről lenne szó.

A vadregényes sziklaalakzathoz a helybéliek meséket szőttek. A néphit azt tartja, hogy egykor a hegytetőn élő óriások a szirt alatti - asztalra vagy padra emlékeztető kőtömbökkel teleszórt - tisztáson ebédeltek és gyűléseztek. Kincseiket a leszakadt tömbök közé rejtették. Talán az szolgált a rege alapjául, hogy a hegységben réztartalmú ércteléreket találtak.

Nemcsak legendák, de történelmi események helyszínéül is szolgált az Egyeskő. 1285-ben kun és tatár csapatok törtek be az országba, melyeket Pestnél Kun László szétvert csapataival. A menekülő és újraegyesülő hordát az Egyeskő szomszédságában, a Tarkő tetején meglepték és le is győzték a székelyek.

Ökoturisztikai célpont

A sziklacsoport megközelítése több irányból lehetséges. A legrövidebb és legegyszerűbb úton Balánbányáról lehet feljutni, a kék sáv (Kovács-patak völgye) és a piros háromszög (Szép-pataka torkolata) turistajelzések mentén, a menetidő gyalogszerrel legtöbb másfél óra. Az Egyeskőhöz azonban lóháton és bringán is ellátogathatunk. A jobb kondiban lévők választhatják a Gyilkos-tó felől induló, a Hagymás főgerincén végigfutó turistajelzést. Ugyanilyen élménydús, de szintén csak edzettebb turistáknak javasolt a Gyimes felől induló, Naskalaton, Terkőn, Öcsémen végighaladó gerincútvonal. A nem könnyű és igencsak hosszú kirándulás fáradalmait kárpótlja a csúcsról nyíló nem mindennapi kilátás a környező tájra, az Öcsém-hegy híres Ördögmalmaira, a nyugatra elterülő Csíki-medencére és hátterében a Hargita-hegységre, északon a Nagyhagymásra, keleten pedig a Csíki-havasok vonulataira.

Fejlesztések a szikla alatt

A hegy egyetlen, de igencsak jelentős szépséghibája az Egyeskő lábánál, 1504 m magasan fekvő, menedékhelynek sem nevezhető romhalmaz, mely jelenleg az ország legrosszabb állapotában lévő menedékháza. Ezt 1932. augusztus 14-én adta át az Erdélyi Kárpát-Egyesület Csíkszeredai Csoportja. Azóta több alkalommal bővítették, és bár jelenleg is üzemel, nem ajánlott a benne alvás. Ezek a körülmények jelentősen megnehezítik a turisták helyzetét, hiszen ez az egyetlen magasabban fekvő menedékhely a Nagyhagymás - Egyeskő - Öcsém - Terkő útvonalon.

A csíkszentdomokosi önkormányzat tulajdonában lévő menedékházat azonban Ferencz Alajos polgármester szerint tavasztól felújítják. Az elöljáró lapunknak úgy nyilatkozott, a felújításra kiírt licitet helyi vállalkozók körében hirdették meg, és már alá is írták a szerződést. „A munkálat során kicserélünk minden egyes gerendát, falat, a tetőszerkezetet, amely már teljesen használhatatlan, ám figyelembe vesszük az épület eredeti formáját, ragaszkodunk hozzá, hogy az megmaradjon"- mondta Ferencz.

Az Egyeskő nagy szerelmesei számára jó hírrel szolgálhatunk: ha minden jól megy, tavasszal már egy felújított menedékház várja a sziklacsoport látogatóit.

Csibi Márti, Hargita Népe